Romanian

Catedrala Romano-Catolica Alba Iulia Catedrala Romano-Catolica Alba Iulia

Manastirea Franciscana din Deva Manastirea Franciscana din Deva

Biserica Catolica din Baia de Cris Biserica Catolica din Baia de Cris

Biserica Catolica din Dobra Biserica Catolica din Dobra

Biserica Catolica din Ilia Biserica Catolica din Ilia

Biserica Catolica din Orastie Biserica Catolica din Orastie

Biserica Reformata din Santamaria-Orlea Biserica Reformata din Santamaria-Orlea

Biserica Reformata din Deva Biserica Reformata din Deva

Biserica Reformata din Ilia Biserica Reformata din Ilia

Biserica Reformata din Chimindia Biserica Reformata din Chimindia

Biserica Reformata din Rapoltu Mare Biserica Reformata din Rapoltu Mare

Biserica Evanghelica din Sebes Biserica Evanghelica din Sebes

Kereszténység a korai középkorban
A Nyugatrómai Birodalom bukása elott a keresztény egyház már eléggé meggazdagodott a császár és a magánszemélyek adományaiból ahhoz, hogy szilárd hatalmi tényezot jelentsen a barbár támadások által megingatott közigazgatás mellett. Az egyház nemcsak a hívek lelki szükségleteirol, hanem veszély esetén az anyagi biztonságukról is gondoskodott, ami tekintélyének további növekedését jelentette. A kezdetben egyéni akciók laza láncolataként indult szerzetesi mozgalom integrálásáva,az egyház további jelentoségre tett szert a gyakorlati életben: az Isteni szolgái (servi Dei) gyógyítottak, tanácsot adtak és pártatlan döntobírák voltak. Ugyanakkor a kolostorokban kialakított könyvtárak és másolóhelyek a kultúra központját is jelentették.
A középkori egyház szerepe
A középkorban az egyház fontos szerepet töltött be az emberek életében. Ebben a korban az emberek nagy része tudatlan volt. Ezen az egyház úgy próbált változtatni, hogy oktatási Intézményeket alapított, ahol az emberek meg tanulhattak írni és olvasni. Ebben az idoszakban az emberek nagy része rendszeresen járt szent liturgiára. A baj csak az volt hogy a hívok nagy része nem ismerte a szent írást „Bibliát”. Ezen az egyház a következo képen akart változtatni: a templomok belso falára festményeket „freskókat” készítettek, ami egy-egy bibliai történetet mesélt el. Abban a korban ezt más néven a szegények bibliájának is nevezték.
Az újkor azt a történelmi korszakot jelöli, amely a középkor után következik. Kezdetének számos elfogadott dátuma van: a reformáció 1517-es kezdetéhez, illetve Amerika felfedezéséhez (1492) kötötték. Az egyes nemzetek történetírói gyakran a saját történelmük korszakhatárához igazították a középkor végét, így például az angoloknál elofordul, hogy bosworthi csata dátumától (1485) számítják az újkor kezdetét, míg a magyar történetírás a mohácsi csatavesztésnél (1526) jelöli ki a határt. Az állam és az egyház viszonya
A 19. századig Európa összes országában államvallásról beszélhetünk, vagyis az állam valamely vallásnak kitüntetett szerepet biztosított a többi rovására. Az emberek gondolkodásában bekövetkezett változások azonban egyre sürgetobben vetették fel az állam laicizálódásának (világiasodásának) kérdését.
A római katolikus egyház (latinul: ecclesia catholica) a világ legnagyobb keresztény közössége. A katolikus egyház a 2000 éves történelmi létével a világ legosibb fennmaradt intézménye. Csaknem 1,2 milliárd hívével a világ keresztény népességének több mint a felét, a világ népességének több mint egyhatodát képviseli.
A szerzetesek
A szerzetesek kezdetben magányos remetékként éltek, majd keleten, elsoként Egyiptomban jöttek létre szerzetesi közösségek. Szigorú belso eloírások szabályozták életüket, s elsosorban a hit elvont kérdéseinek tanulmányozásával foglalkoztak.
Nyugaton a szerzetesség gyakorlatiasabb formája terjedt el. Bár a szerzetesi élet célja az istenhez méltó élet, amelyet pontos szabályok szerint élo közösségekben véltek megvalósíthatónak (a szerzetesek szüzességi, szegénységi és engedelmességi fogadalmat tettek), az itteni kolostorok lakói a hitéleten kívül földet muveltek, könyveket másoltak, hozzájárulva az antik muveltség és elsosorban a latin írásbeliség átmentéséhez. A kora középkorban jelentos részt vállaltak a téríto munkából, s nagyrészt nekik köszönheto, hogy Közép-Európa a latin kereszténységhez csatlakozott. A szerzetesek oktatás mellet kódexek másolásával is foglalkoztak. Emellet egyes szerzetesrendek földmuveléssel és gyógynövény termesztésével is foglakoztak. Magyarország területén a Bencés rend gyógynövényeket termeszt és o is hozza forgalomba.
A szerzetesrendek közül a Nursiai Szent Benedek (480-543) által alapított rend volt az elso, amely elfogadta a pápa vezeto szerepét. Monte Cassino, elso kolostoruk Itáliában jött létre (529), de a kora középkor folyamán a bencések rendházai behálózták az egész nyugati keresztény világot.
A reformáció vagy hitújítás a 16. században, Nyugat-Európában a katolikus egyház hibáinak bírálatával és hibáira való válaszként indult mozgalom. A 15-16. századokban végbemeno gazdasági, társadalmi és politikai változások, a reneszánsz és a humanizmus eszméinek elterjedése következtében megváltozott a vallással kapcsolatos magatartás. Egyre fokozódott a katolikus egyház bírálata. Luther Márton eloször az általa megfogalmazott 95 tézissel hívta fel a figyelmet a hibákra, majd fokozatosan távolodott el a római vezetéstol. Ezzel egy idoben Ulrich Zwingli, majd Kálvin János Svájcban is elindította új, független vallási mozgalmát. E mozgalmak tagjait a pápasággal szembeni tiltakozás („protestálás”) miatt protestánsoknak nevezték, a kereszténységnek ekkor kialakuló nagy ága a protestantizmus.
A Hunyad megyei templomok.
A most álló Hunyad megyei római-katolikus vagy református templomok jelentos része a 17. századtól kezdett épülni. Legtöbb esetben már elotte is létezett az illeto helyen templom, mely azonban állapota (fából épült, eros alap nélkül, stb) vagy elpusztulása miatt (tuz, hadjáratok, felkelések) lebontottak és köveit az új templomok építésére használták fel. A reformáció megjelenésekor nem volt ritka eset, amikor a hívek, követve a földesurakat, templomaikkal együtt áttértek az új vallásra. Esetenként megmaradtak reformátusnak, máskor visszatértek, vagy visszafoglalták oket a katolikusok.
Az általunk tanulmányozott templomok bizonyítják, hogy valamikor jobb idoket éltek meg. A népességritkulás, az asszimiláció és nem utolsó sorban az egyháztól való elfordulás legtöbb muemlékünket siralmas állapotba hozta. Nem ritka, amikor az illeto helységek híveinek megszámolására elég egy-, legfeljebb két kéz (Korösbánya, Jófo, Marosillye). Anyagi tehetetlenségük miatt a templomok napról-napra, évrol-évre pusztulnak. A folyamat megállítása nehéz, sok áldozatot követel, de nem lehetetlen.